I need your love...

02.39

Jellengleg az utolsó rész!!! Mivel nagyon szeretem a történetet nem szeretnék megválni tőle és van még 2 nagyon jó ötletem hozzá ami a másik blogomba lehet,hogy nem lesz kivitelezhető szóval arra gondoltam,hogy magamnak megírom a részeket és ha befejeztem publikálom...most sincs sok olvasóm de addigra szerintem egy se marad :D de ha velem tartotok megköszönöm mert tényleg nagyon jól esik!!! Köszönöm aki eddig olvasta,komizott és éltette bennem a reményt ♥

-Zozze gyere vissza! -fut utánam Ash, én még előnybe is vagyok de sikeresen megcsúszok valamin ő pedig elkap. -Na csak megvagy.-nevet fel.

-Akkor is az enyém marad. -szorítom magamhoz jobban a pólóját mire kacagni kezd.

-Akár az 5 évesek. Ez a baba az enyém.- nevetése bezengi a házat ami melengeti a szívem de a pólóval mellkason vágom azért. -Hé. -teszi kezét a mellkasához.

Csak nevetve tovább állok pólót pedig fel kapom magamra.

Jaj el is felejtettem mondani,hogy az új ház és a közös élet fantasztikus Ashtonnal. Nem mintha a régi házat és az életemet nem imádtam volna de ez egészen más. Ez egy új kezdet egy olyan emberrel aki boldoggá tesz és akit egésszé tesz.

-Eljössz velem randizni? -öleli át a derekamat.

-Igen Ashy elmegyek. -kuncogok majd adok egy csókot a szájára.

Ash megtámaszkodik a konyha pultba engem pedig neki nyom. 

-Nincs kedved? -suttogja a kis mocskos szavait a fülembe. 

-Itt?- nevetek fel mire ő bele csókol a nyakamba ami egyértelmű jelzés,hogy nem sokáig bírja.

Végül a hálószobánkba történt meg és boldogan bújtunk össze.

-Szeretlek kicsim. -simított végig a csupasz hátamon amitől meleg borzongás futott végig rajtam.

-Én is téged. -fúrtam a fejemet a nyakhajlatába és a kényelemtől nem sokára az álom is elnyomott.

***

-Jönnek a srácok. -suttogta Ash de én lusta voltam még a szememet is kinyitni.

-Álmos vagyok.- öleltem át még szorosabban.

-Figyelj két perc múlva berontanak és szerintem nem akarod,hogy meztelenül meglássanak. -simogatta a vállamat.

-Jaj már. -morogtam majd nehezen ránéztem Ashra aki jót szórakozott rajtam.

-Gyere hercegnőm. -kapott fel menyasszonyosan.

-Oh Romeo mi lenne velem nélküled. -tettem színpadiasan a kezemet a szívemre mire mindketten felnevettünk.

-Srácok megjöttünk.- hallottuk meg az ordítást ami Calumtól származott.

-Látod? 1 perc és 52 másodperc. Valamit nagyon tud a pasid. -kacsintott mire megforgattam a szemeimet.

 -Az ágyban biztos. -kacsintottam rá majd ki is surrantam a szobából és a srácok és Megan ölelésébe vontam magamat.

~Búcsú egy ideig~