I need your love...

02.48

Pontosan ilyen tökéletesnek képzeltem el a mézes heteket melyek végül Párizsra estek. Ashyval lessük a másik minden kívánságát így igazán csak elvagyunk egymás társaságában kényeztetve.

De kezdjük az elején.

-Készen állsz?- csókolt bele a nyakamba Ash miután a gép a leszálláshoz készült.

-Őszintén? Nem. -ráztam a fejem mert még mindig nehéz volt elhinnem a valóságot.

-Akkor repülünk vissza? -kuncogott Ash mire másodpercek töredéke alatt vágtam rá,hogy soha. 

-Kellemes nászutat, drága feleségem. -csapott a seggemre miután szálltunk le a gépről. Mióta összeházasodtunk napi szinten hallom tőle ezt az édesen csengő szót, mintha saját maga se hinné el,hogy megtörtént. Ismerős érzés.

Miután nálunk volt a poggyászunk beültünk a taxiba melyet hívtunk és elvitettük magunkat a hotelünkhöz.

-Gyere. -ragadta meg rögtön a kezem Ash miután a taxi leállt. -Majd a sofőr hozza a bőröndöket. -válaszolta meg a hangosan fel nem tett kérdésemet. 

Ashton úgy ment a recepcióhoz és intézte el a dolgokat mintha napi szinten ezt csinálná így csak 2 percbe telt amíg mások ott szenvedtek vagy 10 percet.

-Készülj életed legjobb nászútára. -csókolt meg Ash majd belökött a liftbe és ott folytattuk heves csókcsatánkat. Már lekerültek volna a ruhák is ha a csengő nem jelez,hogy megérkeztünk a 8. emeletre. 

-Van egy meglepetésem. -szorította meg a kezemet majd elengedte és a szemem elé tette a kezét. -Amit mindjárt meg is látsz. -majd elkezdett lassan velem előre menni és igyekezett,hogy fel ne boruljunk mind a ketten.

-Na? Felkészültél lelkileg? -nevetett édes hangján mire hevesen bólogattam és alig vártam a meglepetést. Langyos szél megcsapta az arcomat így a hajam belepte az arcomat és Ash pont levette a kezeit a szemeimről.

-Basszus. -sikítottam fel és a szám elé kaptam a kezemet nehogy magasabb oktávval sikítsak.

-Tetszik?- suttogta a fülembe míg lágyan ringatott jobbra balra.

-Ashton köszönöm. Köszönöm. -ugrottam rá és szerelmes csókomba vontam.

A látvány. Az illatok. A hely. Ami a szemem elé tárult. Egyszerűen maga volt a paradicsom.