I need your love...

02.50

Gondolom ismerős az érzés amikor minden nap maga az ajándék és úgy érzed eljött a boldogságod ideje! Pontosan ezt éreztem mióta össze jöttünk Ashtonnal, közös lakásba költöztünk majd összeházasodtunk.

Minden tökéletes volt! Talán túlzottan is tökéletes,hogy aztán a fájdalom még jobban megkétszereződjön.

De,hogy mégis milyen fájdalomról beszélek ha ennyire tökéletes volt minden?

***

A nászút utáni fáradságot pihenjük ki és nézegetjük az ott készült képeket és jókat nevetünk a vicces pillanatokon.

Még az nap mikor haza jöttünk a nászútról volt egy szenvedélyes és durva menetünk az ágyban. Azóta is érzem a seggemet. Párizsi lakosztályunkat is felszenteltünk az egy hét alatt rendesen. 

-Kérsz valamit inni vagy enni? -tápászkodott fel mellőlem a kanapéról.

-Egy pohár vizet.- mosolyogtam mire ő biccentett egyet és elindult a konyha felé. -Ashy most írt Lukas,hogy nem sokára itt vannak.- kiáltottam be.

-Lassan úgy érzem többet vannak nálunk mint otthon. -nevetett Ash. 

-Mivel otthoni hűtőjüket már reggel felzabálják nem csodálom. -kuncogtam mire Ash nevetve bólogatott.

Nem sokára csengettek is én pedig feltápászkodtam és ajtót nyitottam mire 3 jómadár és a legjobb barátnőm arca nézett vissza rám.

-Van valami kajátok? -simogatta meg a hasát Mike mire Ashtonnal egybe néztünk és hangosan felnevettünk mire csak -ezeknek mi bajuk- nézéssel néztek minket.

Miután ki lettek szolgálva,a fiúk fifáztak mi pedig Megannel elindultunk sétálni meg vásárolni, nem mintha nem vásároltam volna fel fél Párizst.

-Olyan jó látni,hogy ilyen boldogok vagytok. -mosolygott Meg mire bólogattam.

-Tényleg azok vagyunk.- simítottam végig a jegygyűrűmön. 

-Baba mikorra várható? -incselkedett Megan majd felnevetett mikor oldalba könyököltem.

-Megan! Inkább te beszélj a szerelmi életedről mert igen csak hallgatsz. -váltottam témát.

-Hát igazán dúl köztünk a love. -pirult el mire én kétszeres nagyságú szemekkel néztem rá. -De félek,hogy nem sokára elveszítem. -hangja átesett aggódóba én pedig már nyelni is elfejetettem.

-Beszélj már érthetően!- torkoltam le.

Megan bele nyúlt a táskájába és elővett egy Nutellás üveget amiben már csak igazán kevés volt.

-Nem  sokára elfogy és vehetek újat. -nyúlt bele és lenyalta az ujjáról a csoki krémet.

-Én úgy megverlek Megan Föld Legidiótább Scott,hogy hjajj. -mordultam rá mire ő csak jóízűen hahotázott és ahogy néztem belőlem is kitört a nevetés. Hogy találhattam rá erre az idióta leányra?
1 óra séta és nevetés után haza mentünk majd a srácok együtt haza is indultak és nem kell mondanom,hogy felették a fél hűtőt.
Felültem a konyha pultra és Ashton dolgozó kezeit néztem ahogy a kedvenc palacsintámat süti.
Napközben én főzök de ha meg akar lepni vagy kényeztetni mindig ő süt vagy főz nekem.
Újra a csengő hangja zavart meg minket majd felpattantam és az ajtó felé igyekeztem de bárcsak ne nyitottam volna ki.
-Mit hagytat...- és elhalt a hangom amint megláttam azt a lányt aki tönkre akarta tenni az életemet.
-Ki az? -jött oda Ashton is miután nem hallotta a hangomat de ő is elhalkult amikor meglátta az ajtóban azt a lányt aki majdnem tönkre tette az életünket. Egy rossz ajtó nyitással kezdődött,egy rossz beleegyezéssel folytatódott és egy hazugság mely tönkre tett mindent.