I need your love...

02.03.

Bizonytalanul lépkedek Las Vegas utcáin és fogalmam sincs mit kezdjek magammal itt. Egyedül.

Egy nagy plakát kerül perifériámba ahol egy kisebb családi házat lehet kibérelni. Az ára is elfogadható ezért rögtön pötyögtetni kezdem a fent látható telefonszámot. 

Egy kedves női hang fogad kivel sikeresen elintézek mindent és megegyezzünk egy időpontban. 

1 óra múlt és fél háromra beszéltük meg a találkozót. De hogy találok oda? 

Lefényképezem a térképet és,hogy hol található a ház és minden járó kelőt megkérdezek jó fele megyek-e. Tájékozódásom sikeres mivel 2.10-re már az utcába bolyongok és keresem a ház számot.

Kellemes,csendes utcának tűnik és a ház külsejével is megvagyok elégedve. Rendbe van téve látni,hogy gondoskodnak róla.

A hölgy akivel beszéltem telefonon 2.27 megjelenik és mosolyogva üdvözöl amit viszonozok.

Alá írom a papírokat,fizetek majd tart egy kis beszámolót.

-Csendes-óceán nincs messze, egyetem kb 5 percre esik innen, nagyon barátságos környék. Az emeleten van vendégszoba mellette egy kisebb fürdőszoba majd az Ön szobája. Itt látható a konyha nappali, és egy nagyobb fürdőszoba. Remélem megfelel majd és otthon fogja magát érezni. -mosolyog kedvesen a hölgy mire bólintok.

-Köszönök mindent.-fogok vele kezet majd int és távozik.

Nagyot sóhajtva helyet foglalok a modern otthonos nappaliba és eldőlök az ülőgarnitúrán. 

Hiányoznak a szüleim a barátaim és bár nem szeretném de Ashton jelenléte a legjobban. Fújtatva ülő helyzetbe tornázom magamat és elő keresem a laptopomat.Utána nézek annak az egyetemnek melyet a hölgy említett,hogy közel van. Boldogan veszem tudomásul,hogy foglalkoznak írással és fotózással. Mindig és érdekelt ez a két szakma és ez csak egy éves kurzus. Mivel az időt még alkalmasnak találom felfirkálom a címet és útnak indulok megkeresni az egyetemet. 

Las Vegas hihetetlenül nyüzsgő és hangos város. Mindenhol emberek minden nemzetiségből és telefonnal a kezükbe szaladgálnak az utcákon akár fellökve a másikat. 

Hatalmas és fényűző. Sydneyre is igazak ezek de nem egészen. Ott tudtam,hogy hova kell elvonulnom ha csendre és magányra van szükségem. 

5 perc séta után egy hatalmas épület elé értem ami az egyetemnek felelt meg. Lenyugtattam magam és arra törekedtem,hogy nem fogom elcseszni az esélyeimet. 

A recepciónál útba igazítást kértem merre találom az igazgatóit de mivel nem volt bent az igazgató kellett rá várnom vagy 10 percet.

-Jó napot! Most költöztem ide és szeretnék beiratkozni az egy éves média tanfolyamra. -mosolyogtam kedvesen az igazgatónőre aki elvolt halmozva papírmunkákkal.

-Üdvözlöm. Rendben,töltse ki ezt a papírt és itt van az órarendje. Egy év után egy hivatalos papírt kap,hogy elvégezte az egy éves kurzust. -nyújtotta át mosolyogva a pírokat amit elfogadtam majd elköszöntem és elindultam. Ahogy kiléptem az iskola kapuján újra körülvett a giccs és felfordulás. Nyugalom kell most nekem. De hova mehetnék? Hisz semmit se ismerek itt. Majd eszembe jutott. Óceán...