02.41
Reggel amikor kinyitom a szememet és Ashy mosolygós arcával találom szembe magamat,akkor jövök rá szerencsésebb és boldogabb nem is lehetnék.
-Ne bámuljál! -nevetek és eldugom a fejemet.
-Nem nézhetem a jövendőbeli feleségemet?- csókol a nyakamba mire elpirulok és még mindig hihetetlennek találom az egész történetünket.
-Akkor csinálj a jövendőbelidnek reggelit. -nevetek mert csak poénnak szánom de amikor oldalra nézek és meglátom a tálcán a kedvenceim a szemeim elkerekednek. -Megnyertem a főnyereményt. -kuncogok majd adok egy csókot Ashnak.
-Hát nem tagadom. -nevet fel mire mellkason ütöm.
-Meg szerény is. -kacsintok majd el is veszem a tálcát és kapkodom is be a finomságokat.
-És én? -nézz rám nagy szemekkel mire megrázom a fejemet.
-Te nem kapsz.- vigyorgok elégedetten és ízletesen kezdem rágcsálni az epret.
-Te kis teee.- nevet fel majd eldönt és eszeveszett csikizésbe kezd míg én alatta sikítozom.
-Kérlek hagyd abba. -sikítom és a lepedőt csapkodom.
-Mit kapok cserébe? -néz a szemembe mire én elmosolyodok nyúlok a lepedőn elterülő eperért és végig nyomom Ash arcán.
-Zozee. -kiált fel mire én kihasználom az alkalmat és rohanni kezdek a házban.
-Hol vagy te rosszaság? Úgy is megtalállak.-nevet fel ördögien mire én elkuncogom magamat.Francba.
-Ohh csak nem itt lesz az én hercegnőm. -les be a rejtekhelyemre mire én szemem elé kapom a kezemet.
-Nem tettem semmi rosszat. -nyüszítek.
-Akkor ezt se te csináltad?- leveszem a kezemet és mikor meglátom arcát kitör belőlem a nevetés.
Hevesen rázom a fejemet közben a könnyeim már csurognak le az arcomon.
-Na jó fuss. -horkan fel mire én fel is pattanok de nem tudom merre fussak.
Nem veszem észre,hogy mögöttem van így már a karjaiban is vagyok és szorosan szorít magához.
Hátra fordulok és nyitnám szólásra számat de letámad az ajkaival és boldogan csókolok vissza.
De édesek már :)
VálaszTörlés