019.
Magennel végig próbáltunk minden üzletet és mindegyik üzletben minimum 5 ruhát míg végül neki sikerült megtalálnia azt amit keresett míg velem ellentétben már ott tartottam,hogy felborítom a ruha állványokat. Ennyi üzlet és semmi ami tetszik vagy elfogadható lenne számomra. Felháborító, és nem, nem én vagyok válogatós meg finnyás hanem ezek a ruhák borzasztóak.
-Jó én tényleg nem megyek bálba. -morogtam amikor kiléptünk az utcára.
-Ne válogass annyit és máris fogsz találni. -nézett rám szúrósan Meg mire felhorkantam.
-Kösz szépen. -nyújtottam ki rá a nyelvemet mire ő fejcsóválva utánam sietett.
Ashtonnal battyogtam hátul míg a fiúk előttünk lökdösték egymást.
-Haragszol még rám? -tettem fel félve a nagy kérdést az utat bámulva.
-Túl sok mindenen mentünk már keresztül,hogy csak úgy elengedjelek.- mosolygott rám mire a szívem egyszerre kezdett repdesni és próbált kiugrani a helyéről.
-Gyere ide nagy fiú. -borultam a nyakába és szorosan öleltem magamhoz.
-Úúúúú de javu. -nevetett Mike mire mi szét rebbentünk és dühösen pillantottam az említettre aki csak sajnálóan lehajtotta a fejét.
-Zoe emlékszel még Davidre? -bökött meg Megan és egy magas,barna hajú srác felé mutatott.
-Miért kellene? -néztem rá bambán és próbáltam felidézni miért kéne ismernem.
-Halloween party, nyomulós vámpír. -hozta fel az emlékeket Meg mire rémleni kezdtek az események és nagy szemekkel bámultam össze vissza.
-Ooooo. -csak ennyit tudtam kibökni mert a következőben felénk fordult David majd félmosolyra húzta a száját és rám kacsintott. Mi a szar?
Nem szenteltem nagyobb figyelmet a béna csajozós trükkjére mert sokkal inkább Ashton megfeszült állkapcsa és ökölbe szorított keze vonta el a figyelmemet.
Nem szóltam róla semmit inkább elindultam tovább így a többiek is megiramodtak.
Mikor már elváláshoz értünk megölelgettem a fiúkat.
-Ugorj. -nevetett Luke amikor őt akartam átölelni. Fura pillantással néztem rá mire újra megismételte.
-Ugorj már. -mosolygott majd vállat vonva tettem mit kér és lábaimmal átkulcsoltam a derekát.
Éles csattanást éreztem a hátszó felemen mire felsikítottam.
-Lukas. -csaptam vállon és leugortam róla.
-Jó van no. -nevetett majd adott egy puszit és elindultak haza én pedig Ashtonnal hozzánk.
-Amúgy gratulálok. -mondtam ki halkan a szavakat amik bár fájtak de úgy éreztem neki jól esne.
Ashton először nem értette mire célzok majd elmosolyodott és bólintott.
-Köszönöm,bár ha te nem segítettél volna akkor nem is jöttünk volna össze. Szóval köszönettel tartozok érte. -mosolygott rám majd magához húzott és adott egy cuppanós puszit.
Fájt minden szónak a súlya és bár sírtam volna de nem engedhettem meg,hogy sírni lásson.
-Jó én tényleg nem megyek bálba. -morogtam amikor kiléptünk az utcára.
-Ne válogass annyit és máris fogsz találni. -nézett rám szúrósan Meg mire felhorkantam.
-Kösz szépen. -nyújtottam ki rá a nyelvemet mire ő fejcsóválva utánam sietett.
Ashtonnal battyogtam hátul míg a fiúk előttünk lökdösték egymást.
-Haragszol még rám? -tettem fel félve a nagy kérdést az utat bámulva.
-Túl sok mindenen mentünk már keresztül,hogy csak úgy elengedjelek.- mosolygott rám mire a szívem egyszerre kezdett repdesni és próbált kiugrani a helyéről.
-Gyere ide nagy fiú. -borultam a nyakába és szorosan öleltem magamhoz.
-Úúúúú de javu. -nevetett Mike mire mi szét rebbentünk és dühösen pillantottam az említettre aki csak sajnálóan lehajtotta a fejét.
-Zoe emlékszel még Davidre? -bökött meg Megan és egy magas,barna hajú srác felé mutatott.
-Miért kellene? -néztem rá bambán és próbáltam felidézni miért kéne ismernem.
-Halloween party, nyomulós vámpír. -hozta fel az emlékeket Meg mire rémleni kezdtek az események és nagy szemekkel bámultam össze vissza.
-Ooooo. -csak ennyit tudtam kibökni mert a következőben felénk fordult David majd félmosolyra húzta a száját és rám kacsintott. Mi a szar?
Nem szenteltem nagyobb figyelmet a béna csajozós trükkjére mert sokkal inkább Ashton megfeszült állkapcsa és ökölbe szorított keze vonta el a figyelmemet.
Nem szóltam róla semmit inkább elindultam tovább így a többiek is megiramodtak.
Mikor már elváláshoz értünk megölelgettem a fiúkat.
-Ugorj. -nevetett Luke amikor őt akartam átölelni. Fura pillantással néztem rá mire újra megismételte.
-Ugorj már. -mosolygott majd vállat vonva tettem mit kér és lábaimmal átkulcsoltam a derekát.
Éles csattanást éreztem a hátszó felemen mire felsikítottam.
-Lukas. -csaptam vállon és leugortam róla.
-Jó van no. -nevetett majd adott egy puszit és elindultak haza én pedig Ashtonnal hozzánk.
-Amúgy gratulálok. -mondtam ki halkan a szavakat amik bár fájtak de úgy éreztem neki jól esne.
Ashton először nem értette mire célzok majd elmosolyodott és bólintott.
-Köszönöm,bár ha te nem segítettél volna akkor nem is jöttünk volna össze. Szóval köszönettel tartozok érte. -mosolygott rám majd magához húzott és adott egy cuppanós puszit.
Fájt minden szónak a súlya és bár sírtam volna de nem engedhettem meg,hogy sírni lásson.
Asht még mindig nem bírom! De siess!!
VálaszTörlésWaaa I loved it *.*
VálaszTörlésCsak írhatnál hosszabbat.... Úgy egy 1200000000..... szavasat ^.^
Örülök, hogy jóban vannak Ash-el, deeeeee persze már lélegzet visszafojtva várom... Hátha lesz itt más is, mint barátság.... És tudom, hogy lesz :D *.*