I need your love...

02.09.

1 hét elteltével...

Luke,Calum és Mike folyamatosan zaklatnak és boldogítanak aminek örülök mivel mikor nem Conorral vagyok így elvonják a figyelmemet. Megan többet aggódik értem mint a szüleim. 

Ashtonról nem kérdezek ők pedig nem beszélnek róla. Örülök neki,hogy nem kell hallanom milyen boldog de viszont még mindig érdekel mi van vele.

-Akkor otthon minden oké? -mosolygok a kamerába ahol a túl oldalon a 3 jó madár és Megan ül.

-Igen mindenki jól van. -mosolyog Meg mivel jól tudta,hogy kire értem főképp a kérdést.

-Megyek srácok mert már itt későre  jár. Holnap írok. Sziasztok. -dobtam puszit feléjük mire mind elköszöntek tőlem majd kinyomtam őket.

Conorral pedig egyre több időt töltünk együtt és tényleg nagyon jól érzem magamat vele. Oda figyel rám, vicces, és nagyon aranyos. De amit feltett kérdést arra nem biztos,hogy készen állok még.
-Zoe eljönnél velem randizni? -mosolyog rám félénken miközben nálam filmezzünk.
A hirtelen jött kérdéstől még levegőt is elfejtettem venni így nem túl nőiesen krákogni kezdtem.
Nagyon kedvelem Conort de még  nem léptem túl Ashtonon és még mindig az  ő mosolya,aranyos arcvonásai töltik be a minden napjaimat velük kelek és velük hajtom párnára fejemet. De úgy érzem ha túl akarom tenni magamat rajta és nyitni mások felé meg kéne vele próbálnom. Talán jól alakul és sikerül egy teljes fejezetet nyitnom amibe Ashton már nem foglal helyet.
-Rendben. -mosolyogtam rá kedvesen mire láttam rajta a megkönnyebbülést.
-7.re érted jövök. -pattant fel a kanapéról és nyomott egy puszit az arcomra.
-Szia Conor. -intettem neki mire dobott nekem egy puszit.
Egy és fél órám van elkészülni ami számomra bőven elég lesz.

Egyszer minden útnak vége szakad.
Egyszer minden erős lánc szétszakad.
Egyszer minden szerelem elmúlik.
Egyszer a legjobb barátság is elveszti a varázsát.