I need your love...

02.15.

A napok,hetek,hónapok csak úgy sodródnak tovább és már arra eszmélek fel,hogy 5 hónapja Las Vegasban vagyok. 

5 hónapja,hogy elhagytam a szeretteimet a barátaimat.

5 hónapja,hogy nem engem választott.

5 hónapja,hogy megismertem Conort és most ő tölti be a mindennapjaimat. 

Szerelme nap mint nap körül vesz és bár én is szeretem őt még mindig nem sikerült teljesen túl lépnem és elfejtenem Asht. Túl sok mindenen mentünk keresztül túl sok szép emlékem van és túl régóta szeretem őt ahhoz,hogy 5 hónap csak úgy elfelejtesse velem.

 -Hahó itt vagy? Föld hívja Zoet.- nevet mellettem Conor mire megrázom a fejemet és próbálom elő turkálni miről beszélt.

-Ja szerintem is. -fogalmam sincs mire mondhattam csak nem akartam lebukni,hogy nem tudom miről beszélt de a nevetéséből úgy veszem,hogy jó hülyeséget válaszoltam.

-Bocsi kicsit elkalandoztam. -pirultam el mire csókot lehelt a számra.

-Láttam. -mosolygott rám.

-Na szóval nincs kedved elmenni vacsorázni? -nézett a szemembe mire bólintottam.

-Akkor megvárlak míg elkészülsz és szerintem indulhatunk is. -engedte el a kezemet.

-Már úgy is éhes vagyok. -mosolyodtam el és futottam fel a szobámba.

Pasik szemébe jó pont a gyorsaságom,hogy nem kell rám órák hosszát várniuk. 

Arra a ruhára esett a választásom ami akkor volt rajtam amikor Ashton elhívott a harmadik közös iskola bálunkra. Csendben elmondtam egy miatyánkot,hogy legyen még jó rám mert egy nagyon szeretem kettő mert jelenleg nem is tudom van-e más ünneplő ruha nálam.

Mikor a tükör előtt félve kinyitottam az első majd másik szememet is megkönnyebbült sóhaj hagyta el a számat. Olyan mint egy éve.

Vörös simulós anyag szinte ráolvadt a testemre és épp annyit mutatott amennyit kellett.

Vissza tekerek az időben és emlékszem amikor megláttak a fiúk nagyokat füttyögetek de amikor Ash  meglátott alig tudott megszólalni. Olyan aranyossá és kisfiússá tette ahogy elpirult zavarában.

Kifújtam a levegőt és magamra erőltettem egy mosolyt majd még megcsináltam a hajamat és kisétáltam Conorhoz.

-Waoo mindig letudsz venni a lábamról.- forgatott meg mire pír szökött az arcomra.-Indulhatunk?-nyújtotta ki a kezét amit elfogadtam.

-5 perc vagy különben téged eszlek meg. -nevettem fel.